Előkelők gyűlése

"Az úr a pokolban is úr"

Amikor 1945 májusában az amerikai hadsereg - valóban - felszabadította Mauthausent, a katonákkal érkező operatőr bizonyára meghökkenve vette észre, hogy milyen illusztris társaságba keveredett.Feltehetően némi segédlettel, de nagyon jó érzékkel választotta ki a fontos személyeket, akik közül mindössze Franz Halder tábornok volt az egyedüli nem arisztokrata. 

A Criticalpast.com-ról elérhető film magyarázó szövegében jórészt csak a német  arisztokrácia tagjai vannak megnevezve, azonban magyar szemmel felismerünk jópár olyan személyiséget, akiket a március 19-i német megszállás után tartóztatott le a Gestapo, vagy az október 15-i nyilas puccs után kerültek Mauthausenbe.

dr. nagykállói és érsemjéni Kállay Miklós, volt miniszterlnök paroláz az amerikaiakkal.

Az éles szeműek már itt is felfedezhetnek néhány ismert magyar politikust; itt csak a később közelről nem fotózott dr. Hlatky Endre államtitkárt említjük meg, bal oldalon az első szakállas alak.Ő olvastatta be 1944. október 15-én a kormányzói proklamációt.

dr. Hlatky Endre Beöthy Lídia bemondónővel.
Az államtitkár zeneszerzőnek sem volt utolsó : Az én falumban nincsenek virágok - dr. Hlatky Endre szerzeménye. László Imrét maga a szerző kíséri.









Balra Kánya Kálmán volt külügyminiszter, jobbra báró Schell Péter volt belügyminiszter
.

Kánya Kálmán 1869-ben született. A Monarchiában megszokott diplomatakarrier után 1925-33 között berlini követ, majd külügyminiszter. Az ő külügyminisztersége alatt kerül vissza a Felvidék déli része Magyarországhoz.
Szinte minden forrás szerint 1945. február 28-án halt (volna) meg Budapesten - hogy nem így történt, a változó múltra ez a mellékelt filmkocka is élő példa.

Kánya Kálmán kinevezésekor. Részlet a Magyar Világhíradó 470-es számából

Báró Schell Péter, a Lakatos-kormány belügyminisztere, aki pár napig töltötte be hivatalát. A báró 1898-ban született és 1974-ben halt meg az Egyesült Államokban.

dr. nagykállói és érsemjéni Kállay Miklós, magyar miniszterelnök 1942 és 1944 márciusa között. A német megszállás után a török követségre menekült, amely novemberben kénytelen volt kiadni őt a németeknek. Mauthausenbe került, az ott látható kegyetlenségekről részletesen írt emlékirataiban. Szintén az Egyesült Államokban halt meg 1967-ben, nyolcvan éves korában.

A miniszterelnöki protokollfotó

ifj. vitéz nagybányai Horthy Miklós, a kormányzó fia. 1907-ben született Polában. Fiatalkorában a magakorabeli aranyifjak könnyelmű életét élte, rendszeres látogatója volt a különböző bároknak, partyknak. Súlyos balesetet szenved, lovaspóló közben a ló megtapossa a fején és a mellkasán. 1939-től brazíliai követ, István bátyja halála után apja hazarendeli. 1944. október 15-én reggel a Mickey Mouse-akció keretében elrabolják és Mauthausenbe szállítják. Ezen a filmen ugyanazt az öltönyt viseli, amiben elrabolták. 1993-ban hunyt el Portugáliában.

 
ifj. Horthy Miklós. Burján László festménye a kenderesi Tengerészeti Múzeumban.

E filmen szereplő magyar arisztokrata politikusok közül életükben többé senki nem tette a lábát magyar földre.

1944. március 18.

A Magyarország huszadik századi történelmét döntően meghatározó, a magyar arisztokráciát, polgári középosztályt felszámoló német megszállás történetéről kevés egyértelműen objektív forrás maradt ránk. A megszállást megelőző nap tárgyalásairól csak egyetlen kulcsszemély, Horthy Miklós emlékirataiból szerezhetünk tudomást ,a többi visszaemlékezés is valószínűleg a kormányzó által elmondott történeten alapszik . Nem tudjuk, hogy - a Hitler hatvannyolc tárgyalása kötetben szereplők mintájárá - készült-e bármilyen feljegyzés erről a napról. Horthy állítása szerint "kiküldette" Paul Schmidt tolmácsot a megszállást megelőző tárgyalásról, így négyszemközt maradt Hitlerrel - tehát elképzelhető hogy eredetileg sem készült ilyen, ezért nem maradt ránk.

Az egyetlen objektív forrásunk a német filmkamera lehet, de ez a benyomásokat, az egyes visszaemlékezések hitelességét csak hangulati szinten támaszthatja alá. Mégis, a sok különböző visszaemlékezéshez támpontot nyújtanak a német híradófelvételek.

A Deutsche Wochenschau fennmaradt példányaiba  nem kerültek be a most következő kockák. Bizonyosan fennmaradt egy cseh nyelvű filmhíradórészlet, illetve  a Criticalpast.com-on megtekinthető a Deutsche Wochenschau "exportra" szánt portugál nyelvű változatában. (Többek közt megtekinthető még egy rendkívül érdekes filmfelvétel a német megszállás magyarországi "eredményeiről", erről a filmről még írunk.)

A most következő képek a cseh verzióból származnak, amelyeket még akkor elláttak német nyelvű inzertekkel.

 

Horthy még jókedvű,úgy hiszi, uralhatja a helyzetet.	"Előttem az utódom" balra a prémes kabátban Ghyczy Jenő aki március 18-án még külügyminiszter. Jobbra civil kalapban Sztójay Döme, aki négy nap múlva lesz miniszterelnök és külügyminiszter.
	Aki bemutatkozik : Ernst Kaltenbrunner, az RSHA főnöke. A filmen még töredémásodpercig  látható amint dr. Edmund Veesenmayer is bemutatkozik.

Ezek a képek, de sokkal több a történet.