Fidibus

Családi történet következik. Mégis, valahogy az egész huszadik századi sorsunk benne lesz. A történet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában fekvő dokumentumokban nyugodott eddig. A szöveg eredeti helyesírással, a történethez nem illő egyes személyes részek elhagyásával, a korabeli, ma már ismeretlen rövidítések feloldásával így szól nagyapám saját tollából :

Az alábbiakban olyan esemény történetét ismertetem amelyről mint befejezett tényről kevesen tudnak.
A volt csendőrség híradó osztályának néhány tagja tudatosan és nagy kockázattal tevékenyen támogatta azt az ellenálló mozhalmat amely a felszabadítást és a szövetséges hatalmak mielőbbi győzelmét elémozdította. Ebbe a bizalmas természhíetű munkába híradó részről be volt avatva Bartos Ödön őrnagy, híradó osztály parancsnok, dr. Kara László százados, műszaki alosztály parancsnok, Deák Kálmán zászlóshelyettes, e levél írója akkor még főtörzsőrmester, Tassányi István főtörzsőrmester. Két utóbbi mint a forgalmakat lebonyolító rádiótávírász és Arányi Gyula őrmester szerb fordító és küldönc.

A történetből természetesen csak azt tudom leírni amiről akkori parancsnokom, Bartos őrnagy tájékoztatott és amit én végrehajtottam. 1944. január 10-ike körül parancsnokom magához hívatott és ezeket mondotta: Kudar ezredes úr /államvédelmi központtól/ az országnak sulyos helyzetéből való megmentése érdekében felkért hogy egy rádió adóállomást és megbízható távírászokat bocsássak rendelkezésére hogy Titóékkal az összeköttetést ilyen módon felvehesse. Ismerve gondolkodásmódjukat és gyakorlott szaktudásukat, erre a célra magát és Tassányit szemeltem ki. Saját bőrünket visszük a vásárra, de látjuk, hogy a német csak propagandából és visszavonulásból áll, valamit tenni kell. Titóéknak kb. 800 km-re működő Kan hívójelű rádióállomással 72 méteres hullámhosszon kell felvenni az érintkezést naponta 9, 15 és 20 órakor. Saját hívójelünk WPK ugyancsak 72 méteren. Nyílt nyelven semmit sem szabad közölni, csak kódexjelekkel. Erre holnaptól a 150 wattos adóval kezdje meg a kísérleteket, azután a forgalmakat Tassányival felváltva végezzék.. A kísérlet eredményét esetenkint nekem, ha nem volnék itt, akkor távbeszélőn Kudar ezredes vagy Korondy százados úrnak jelentse, de burkoltan, csak annyit, hogy a kísérlet eredményes, vagy eredménytelen.
A kísérlet néhány napon belül nem is sikerült s ezügyben Bartos személyesen tárgyalt Budapesten tartózkodó szerb tisztekkel. Ennek eredményeképpen január 10-én ellenállomásommal, Kannal sikerült az összeköttetést rádión felvennem.
A továbbítandó rejtjelezett rádiótáviratokat zártborítékban Deák vagy Tassányi főtörzsőrmester sajátkezű felbontására közvetlenül kaptuk Kudar Lajos századostól vagy Korondy József (sic! Helyesen Korondy Béla) századostól. Ugyanígy az általunk felvett rejtjeles táviratokat zártborítékban Kudar százados vagy Korondy százados sajátkezű felbontására címezve azonnal vitte Arányi őrmester a Böszörményi úti laktanyából az államvédelmi központba. Három hónapon keresztül csináltam ezt a kockázatos munkát. Sok éjjelembe is került ez az idő mert ha nappal a különböző zavarok miatt nem tudtuk Kannal egymást megéryeni, akkor éjjeli forgalomban állapodtunk meg, amikor jobb volt a terjdedés kevesebb volt a zavaró állomások száma. Izgulva játszottam a morsejeleket a billentyűn mert ki voltam téve annak, hogy a németek iránymérővel bemérnek és rajtaveszítünk s a szolgálati szabályzat hadicikkelyeit reánk illesztik. Mégis vállaltam ezt a fontos összekötő szerepet, mert meggyőződésem és előrelátó ösztönöm volt az, ami a bíztató erőt kölcsönözte. De bátorított az is hogy nem kell begyulladni, mert bármelyik orosz parancsnokságnál Kannra hivatkozni jó lesz.
Március 19-én a német megszállás reggelén Kudar százados telefonon ezt mondta: Fidibus, mint megsemmisíteni. Néhány nap múlva a Gestapo Bartost kikérdezte. Az én kikérdezdésem is kilátásba volt helyezve, de nem tudom miért, elmaradt. Megúsztuk, mivel gyanuba kerültünk, a további működést a laktanyából megszüntettük, de Bartos adókészüléket bocsátott Kudar ezredes rendelkezésére továbbra is, amiről én már többet nem tudok. Rangban nem voltam sok, szaktudásbeli képességemhez mérten úgy érzem mégis sokat tettem, mert közreműködésem biztosította annak lehetőségét, hogy akkor Budapesten tartózkodó szövetséges tisztek személyesne tárgyalhattak illetékes magyar urakkal.
Az eddig írtakat bizonyítani tudja Korondy József őrnagy. Jelenleg valamelyik minisztériumban van beosztva. [...] Kudart úgy tudom a nyilasok sajnos kivégezték. Tudott még az esetről Faragó altábornagy, felügyelő, Újszászi vezérőrnagy államvédelmi központ vezetője és dr. Nyerges százados. Én csak Kudar ezredessel és Korondy századossal álltam levélben és távbeszélőn összeköttetésben.
[...]
Jelenleg a Pockingi magyar táborban vagyok. Németországba nem a simpáthia hozott. 1944. szeptemberében a híradó osztályt a bombatámadások elől Rábapordányba telepítették. Itt ért bennünket az a rendelkezés hogy a családoknak is kötelezővé tették a Németországba való kitelepülést. Hadbírói eljárás volt a férfiak számára kilátásba helyezve ha családjukat nem küldik ki. Családjaink sírva indultak el bizonytalanságba. Semmit nem tudtunk róluk mindaddig, amíg 1945. áprilisában utánuk nem jöttünk mert családunk ismeretlen sorsa erre serkentett.
Most hazatérés előtt állok. Odahaza lakásom: [...] mint értesültem butoraimmal együtt aknatalálatoktól megsemmisült. Egyéb értékem és vagyonom sem volt.

1932. óta vagyok a híradó alakulatnál és azóta mindig a Böszörményi úti laktanyába voltam beosztva ahol rádiótávírászi, nyilvántartói munkát végeztem. 1944. VIII. 20-án tiszthelyettessé történt kinevezésem után a pesti híradó szárnyhoz kerültem beosztott tisztként.
Hazulról érkező hírek szerint a szüröigazoló állomásokon minden volt csendőrt kivétel nélkül visszatartanak és internálják. Mint híradós, beosztásomnál fogva sem vettem részt semmiféle politikai vagy zsidók elleni akciókban. Ilyen vonatkozásban teljesen mentesnek tudom magamat. Jövő hó folyamán szándékozom hazamenni. Most nem ugynevezett protekciót, hanem szerkesztő úr jóindulatátú befolyását arra kérem, hogy a felszabadítás érdekében kifejtett három hónapi kockázatos munkám fejében adassék meg az az előny, hogy a szüröigazoláson akadály nélkül átjuthassak és a végleges igazolásom soronkívül megtörténhessen, hogy az országot építő munkában mint szabad ember vehessek részt.

Maradok mély tisztelettel
Deák Kálmán sk. 

Valamit a szereplők utóéletéről.Az ismertebb emberek közül Faragho Gábor 1953-ban  63 évesen, Újszászy mindmáig nem tisztázott körülmények között halt meg. 

Kudar eltűnik a kitöréskor, vélhetően a nyilasok gyilkolják meg, a levélben élőnek vélt Bayer századost egészen biztosan ők.

Korondy Bélát a Rajk-per katonai mellékperében, Pálffyékkal együtt akasztják fel 1949 októberében.

Nyerges Recskre kerül, 1956-ban külföldre távozik. Kara 2002-ben halt meg, 88 éves korában, Floridában. Bartos Németországban maradt. Tassányit igazolják, 1965-ben halt meg 59 éves korában.

A ma 113 éve született Deák Kálmánt szerencsére nem igazolják, így nem veszik vissza kívánsága szerint a közigazgatásba vagy a rendőrséghez.(Ha a "szerencsére" kifejezésen csodálkoznánk, a kulccsszavak: rádió, Tito, rejtjelezés - ennél sokkal kevesebb juttatta Korondyt a bitófára) 1951-től a MÁV-nál dolgozik, az 1962-es baleset egyik életmentője. Fáradt szíve 1983-ban állt. meg.

A kormányzói intézmény

I 2. A kormányzó.
I. A KORMÁNYZÓ JOGKÖRE. — A koör- .: mányzó a király helyettese. Mint láttuk (114. 1.) p alkotmányunk történetében a nemzet ismételten fölélesztette a kormányzói intézményt olyankor. ; amikor a királyi hatalom gyakorlása ideiglenesen ; akadályokba ütközött. I i Mivel IV. Károly király 1918 nov. 13-án .az ; államügyek vitelében való minden részvételről" lemondott, a királyi hatalom gyakorlása megszűnt és még akkor is szünetelt, amikor az 1918-19. év; torzforradalmak után 1919 aug. 7-én nemzeti kor- mány vette kezébe a hatalmat. Így az 1920 febr. 16-ára összehívott nemzetgyűlésnek első feladata volt, hogy intézkedjék az államfői teendők ellá- tásáról.

Ez olyképen történt, hogy a nemzetgyűlés az 1920:I. tc.-ben kimondta: mindaddig, , amíg az államfői hatalom gyakorlásának mikéntjét végle- gesen rendezi és ennek alapján az államfő tisz- tét tényleg átveszi, az államtői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással kormányzót választ" (12. §). Így a kor- mányzó megbízatásának időtartamát nem határoz- ták meg. A nemzetgyűlés 1920 márc. 1-én 141 kö- zül 131 szavazattal Horthy Miklós volt cs. és kir. altengernagyot, a nemzeti hadsereg fővezérét választotta meg Magyarország kormányzójává (1920:II. tc.).

A kormányzót a nemzetgyűlés az 1920-I. tc.- el általában a királyi hatalomban foglalt jogok al- kotmányos gyakorlásával ruházta föl (13. §). Egy- úttal azonban felsorolta azokat a koronás királyt megillető jogokat, amelyeknek gyakorlásából a kormányzót kizárta. Sokkal szűkebben állapította meg a kormányzó jogkörét, mint amilyen jogkört Magyarország előbbi kormányzói, így Hunyadi János (1446—1452) és Szilágyi Mihály (1458) gya- koroltak (1446:VI. te.).
Azóta néhány törvény igyekezett a kormány- zó jogkörét kiterjeszteni. Így már az 1920-XVII. te. megadta a kormányzónak azt a jogot, hogy az országgyűlést elnapolhassa, de legfeljebb 30 nap- ra. Az 1933:XXIII. te. ezt a korlátozást is meg- szüntette, de a kormányzónak is épen úgy, mint egykor a királynak, az elnapolt vagy feloszlatott országgyűlést olyan időben kell összehívnia, hogy az országgyűlés az évi költségvetést az év végéig megszavazhassa. Az 1920-I. te. szerint a kormány- zó a törvényt csak egyszer küldhette vissza 60 nap alatt az országgyűlésnek. Az 1937:XIX. tc. szerint vétójogát két ízben és hat-hat hónapi idő. közben gyakorolhatja. Az 1920:I. tc. megadta a nemzetgyűlésnek a jogot, Hogy a kormányzót, ha az alkotmányt vagy a törvényeket megszegi, fele- lősségre vonhassa. Ezt a rendelkezést az 1937:XIX, tc. hatálytalanította.

Bár a kormányzó jogállása eredetileg megfe- lel a régensének, és ilyenképen a király helyettese, amióta azonban a királyi trón nincs betöltve, a kormányzó nem a király személyét, hanem a ki- rályi intézményt helyettesíti. Most tehát a kormányzó államfő. Ebből azonban nem következik, hogy Magyarország államformája köztársaság. A kormányzó és a köztársasági elnök jogállása közt lényeges különbség, hogy a kormányzó tisztének tartama nincs időhatárhoz kötve, és hogy felelős- ségre nem vonható. A kormányzó jogállásának a királyi intézményt helyettesítő jellege azt fejezi ki, hogy a kormányzói intézmény csak átmeneti, ideiglenes jeilegű és nem jelent államformát. Ma- gyarország tehát államformájára nézve ma ís ki- rályság, jóllehet az államfői méltóságot ideiglene- sen kormányzó tölti be. Ma a kormányzó jogállá- sa körülbelül megfelel a koronázatlan király jog- állásának. A koronás király jogosítványaival szemben a kormányzói jogkör korlátozásai a következők:
1. A kormányzónak nincs törvényszentesítési joga, hanem csak törvénykiállítási joga (promul- gatio) és törvénykihirdetési joga (publicatio).
2. Nemességet nem adományozhat, de címe- ket, kitüntetéseket, rendjeleket alapíthat és ado- mányozhat.
3. Az apostoli királyt a római katolikus egy- házzal szemben megillető ú. n. legfőbb kegyúri jo- got nem gyakorolhatja. Ez azonban nem jelenti a király főkegyúri jogának megszűnését. .
4. A kormányzó csak az országgyűlés hozzá- járulásával izenhet háborút és köthet békét.
5. A honvédséget az ország határain kívül csak az országgyűlés hozzájárulásával alkalmaz- hatja. Ha azonban közvetlen veszély fenyeget, a kormány felelőssége és az országgyűlésnek kése- delem nélkül kikérendő utólagos hozzájárulásával a honvédségnek az ország határain kívül való al- kalmazását is elrendelheti (1920:XVII. te.).
6. A kormányzó általános kegyelmezési joga korlátozott, a minisztereknek és a legfőbb állami számvevőszék elnökének kegyelmet csak törvény adhat (1920-XVII. te.).
7. A kormányzó személye sérthetetlen, és ugyanolyan büntetőjogi oltalomban részesül, mint a király, azonban a ,szentség és , felségiség" minősége nem illeti meg. Külső méltóságát jelentő áró) , főméltóságú" (celsitudo, Durchlaucht, Séré- nité).
8. A kormányzónak nincs udvartartása. Ré- szére az országgyűlés tiszteletdíjat állapít meg. A kormányzó mellett a hivatali tennivalókat a kor- mányzói kabinetiroda látja el, amely szervezett- leg megegyezik a király kabinetirodájával.
Egyébként a kormányzó a királyi hatalmat ugyanolyan korlátok közt gyakorolja, mint a ki- rály. Így különösen felelős miniszteri közreműkö- déssel. Személyes jogállására azonban a kormány- zó lényegesen különbözik a királytól, mert nem alkotóeleme az államnak, hanem ő is állampolgár, aki magánminőségben az államhatalomnak van alávetve.
Amikor az 1920-I. tc.-ben Hunyadi János kor- mányzóságának és a köztársasági elnökök jogállá- sának figyelembevételével szabályozták a kor- mányzó jogkörét, nem gondolták, hogy a közjogi provizórium oly hosszú lesz, hogy szinte állandó- sulni látszik. Épen ezért vált szükségessé a kor. mányzó jogkörének kiterjesztése, amit részben az 1920:XVII. és 1933:X.XIII. tc., főleg pedig a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormány. — .: zóválasztásról szóló 1937:XIX. tc. foganatosított. Ide sorozhatjuk azonban még a felsőházról szóló 1926:XXII. te.-et is, amely biztosította a kormány- zónak felsőházi tagok kinevezési jogát és úgy in. tézkedett, hogy ha a kormányzói tisztség az állam- fői hatalom gyakorlásának végleges rendezése előtt üresednék meg, akkor a halaszhatatlan államfői teendőket a minisztertanács látja el. Ugyancsak ide sorozhatjuk a kormányzóhelyettesről szóló 1942:II. te.-et, valamint az 1942:XXI. tc.-et, amely kibővítette a kormányzónak kinevezési jogát a felsőházba.
Mindezeknek figyelembevételével mondhat- juk, hogy a mostani kormányzói intézmény olyan sui generis államfői jellegűvé változott, hogy kü- lönbözik mind a régensség, mind a gyámkormány- zóság eddigi alakjaitói. Ennek a változásnak be- következésében a legnagyobb része a kormányzó érdemének van: az ő történelmi érdemeit ország- lásának huszadik évfordulóján a magyar ország- gyűlés törvénybe iktatta (1940:II. tc.).
H. A KORMÁNYZÓI TISZT MEGÜRESE- DÉSE ÉS A KORMÁNYZÓVÁLASZTÁS. — Mivel az 1920:E. tc. a kormányzói méltóságot egy- előre meg nem határozott időhöz kötötte, az 1997: XIX. te. a jogfolytonosságot azzal is meg akarta őrizni, hogy biztosította a kormányzónak az utód- ajánlási jogot, amellyel némi befolyást gyakorol utódjának választására. Utódjául ellenjegyzés nél- kül lepecsételt borítékban három nagykorú magyar állampolgárt ajánlhat. A boríték egy-egy példá- nyát a miniszterelnök jelenlétében adja át megőr- zés végett a Kúria elnökének és a két koronaőrnek. érvénytelen a kormányzó utódajánlása, ha három- nál több vagy kevesebb személyre szól.
A kormányzói tiszt megüresedése és az új. kormányzó eskütétele közé eső időre az 1937:XIX. te. országtanácsot rendel a kormányzói hatalom gyakorlására. Ez tehát a felsőházi törvényben ter- vezett minisztertanácsS helyébe lépett azzal az indokolással, hogy az államfői tisztet a végre- hajtó hatalom élén álló kormány még átmenetileg sem töltheti be. Az ilyen hatalomegyesítés ugyanis veszélyeztetné az államhatalmi ágak egyensúlyát. Az országtanács tagjai: a miniszterelnökön és az országgyűlés két házának elnökén kívül Magyar- ország hercegprímása, a Kúria és a Közigazgatási Bíróság elnökei és a honvédvezérkar főnöke. Az országtanács az országgyűlést fel nem oszlathatja. el nem napolhatja és üléseit be nem rekesztheti. A kormányt vagy valamelyik tagját nem mentheti föl állásától. Gondoskodik róla, hogy a kormány- zóválasztó országgyűlés legkésőbb a kormányzói tiszt megüresedésétől számított nyolcadik napon összeüljön. I
A kormányzóválasztás az országgyűlés két házának együttes ülésében történik. Ha a kor- mányzó élt utódajánlási jogával, a nyilatko- zatát tartalmazó borítékot az ülésen fölbont- ják. Majd az együttes ülés szavaz titko- san, hogy kíván-e más jelöltet is állítani. Az országgyűlés jelöltjeinek azt a három személyt kell tekinteni, akire a legtöbb szavazat esett. Ezek közül kiesik a jelöltségből az, aki nem kapott leg- , alább 50 szavazatot. A jelöltek közül választják meg titkos szavazással általános többséggel a kor- mányzót.
A kormányzó tisztét csak akkor gyakorolhat- ja, ha az országgyűlésen esküt tesz az alkotmány és a törvények megtartására, az ország független- ségének és területi épségének védelmére. Ez az eskü ugyanolyan alkotmánybiztosíték, mint a ki- rályi hitlevél és király eskü.

III. A KORMÁNYZÓHELYETTES. — A nagy sietséggel megalkotott 1920-I. te., amely a válságos korszakban annak idején szinte , magyar királyi köztársaságot" teremtett, egyebek közt abban is hiányos volt, hogy nem gondoskodott a kormányzó helyettesítéséről. A kormányzói jog- kör fokozatos kiterjesztésének egyik lényeges ál- lomása volt a kormányzóhelyettesről szóló 1942: H. te. Ez kimondja, hogy addig, amíg a kormány- zót tisztének személyes ellátásban távollét, beteg- ség vagy más ok akadályozza, valamint némi kor. látozással a kormányzói tiszt üresedésekor is, kor- mányzóhelyettes lássa el a kormányzói tisztet. A kormányzóhelyettes ilyenkor a kormányzó nevé- ben annak valamennyi jogát gyakorolhatja az utódajánlási jog kivételével
A kormányzóhelyettes azonban a kormányzó megbízottjaként is eljárhat. Némely kormányzói teendőket olyankor is elvégezhet, amikor a kor- mányzói hatalmát maga a kormányzó gyakorolja. A megbízást a kormányzó csak miniszterelnöki ellenjegyzéssel adhatja és bármikor visszavonhat. ja. A kormányzói hatalom egységének biztosítását célozza, hogy a kormány mindíg köteles közzé- teni és az országgyűlésnek is bejelenteni, hogy a kormányzói jogkört a kormányzóhelyettes melyik naptól kezdve gyakorolja, és melyik napon veszi át ismét a kormányzó átengedett jogkörét, A kor- mányzóhelyettes tisztét csak a megválasztásáról és eskütételéről szóló törvény kihirdetése után gyakorolhatja. Tiszte pedig az új kormányzó eskütételével megszűnik. Ha a kormányzói szék megüresedésekor kormányzóhelyettes működik, az országtanács hatásköre csak a kormányzó- választás előkészítéséhez szükséges teendőkre ter- jed ki. Ez hirdeti ki az új kormányzó megválasz- tásáról és eskütételéről szóló törvényt is.
Kormányzóhelyettest a nagykorú magyar állampolgárok közül az országgyűlés két háza együttes ülésében választ, de csak a kormányzó kívánságára. A kormányzó megválasztásra legföl- jebb három személyt ajánlhat, de ajánlhat egyet is. (Ezzel szemben utódajánlási joga — mint lát- tuk — csak akkor érvényes, ha három személyt ajánl.) A kormányzóhelyettes megválasztásához a kormányzó megerősítése szükséges. A kormány- zónak tehát döntő befolyása van a kormányzó- helyettes kiválasztásában. Az országgyűlés keze itt sokkal kötöttebb, mint a kormányzóválasztás- ban. Jelölési joga csak kisegítő akkor, ha a kor- mányzó nem élt jelölési jogával. Ekkor is legalább 150 névaláírás szükséges egy személy ijeiölésénez. Ilyenkor a választás közfelkiáltással is történhe- tik. Ha azonban szavazásra kerül sor, akkor a tör- vény minősített szavazást rendel. Általános szava- zattöbbséget kíván, föltéve, hogy a szavazatok száma az ülés megnyitásakor jelenlévő tagok szá- mának kétharmadát meghaladja.
A kormányzóhelyettest ugyanaz a cím és büntetőjogi védelem illeti meg, mint a kormány- zót.
Magyarország kormányzója 1942 febr. 15-én a miniszterelnökhöz intézett kéziratában kifejezte azt az óhaját, hogy az országgyűlés kormányzó- helyettest válasszon. Ajánlási jogával nem élt. Erre az országgyűlés 1942 febr. 19-i együttes ülé- sében közfelkiáltással a kormányzó fiát, vitéz nagybányai Horthy Istvánt, a Magyar Államvas- utak elnökét választotta meg kormányzóhelyet- tesnek. A kormányzó a választást megerősítette, s a kormányzóhelyettes még ugyanezen az ülésen az esküt letette. A választást az 1942:III. tc. iktat- ta törvénybe.

Teleki Pál "ismeretlen" búcsúlevele

Teleki Pál "ismeretlen" búcsúlevele 1941. április 4-én délután teljesen ismert volt a Pester LLoyd reggeli kiadásának olvasói előtt.

Ein ’charakteristisches Schreiben Telekis Der persönliche Sekretär des Ministerpräsidenten Ministerialrat Peter lucre, der auch intimer Freund des Grafen Paul Teleki war und sehr lange Zeit an der Seite des Ministerpräsidenten gearbeitet hat, verwahrt ein Schreiben, das Graf Teleki an ihn noch am 8. Januar 1929 gerichtet hatte, mit der Bestimmung, Ministerialrat Incze möge dieses Schreiben im Fälle des Ablebens des Grafen Paul Teleki sofort öffnen. Ministerialrat Incze hat dieses Schreiben jetzt geöffnet und sein Inhalt beleuchtet in sehr charakteristischer Weise die Individualität des Grafen Paul Teleki. Graf Paul Teleki richtete in dem Schreiben an Incze das Ersuchen, seine Beerdigung möge in der einfachsten Weise in aller Stille um 7 Uhr früh stattfinden. Das Schreiben enthält een folgenden Satz: „An meiner Beerdigung sollst außer dem Geistlichen nur Du teilnehmen. Durch Magyar Távirati Iroda soll veröffentlicht werden, daß niemand einen Kranz schicke und auch niemand an dem Leichenbegängnis teilnehme. Die Pfadfinder und die Universitätshörer sind kurz dahin zu verständigen, daß sie daheim bleiben. Die Universität ist zu verständigen, daß man mich nicht vom Universitätsgebäude aus beerdige. Auch die Professoren mögen daheim bleiben. Man möge mich je eher in die Leichenhalle bringen, damit ich zu Hause nicht störe. Traueranzeigen sollen nicht gedruckt werden. Auf meinem Grab soll weder jetzt noch später ein Grabstein errichtet werden.

Az, hogy a történésszakma egy része tökéletesen feladja a kutatás legalapvetőbb elvi szükségszerűségeit - és aki ezt betartja, mint Borhi László, elvtelenül, nemtelenül támadja - ebben a történetben nyilvánul meg leginkább. A most szenzációként tálalt "nem ismert" tények mindegyike benne van a Teleki-kérdés kiváló kutatójának, Tilkovszky Lórántnak több könyvében. Az említett búcsúlevél is, például a Teleki Pál titokzatos halála c. kötetben.

A kormányzó arra az álláspontra helyezkedett, hogy Teleki 1929-ben írásba foglalt, Incze Péternek , halálom esetén felbontandó" utasítás- sal megőrzésre átadott azon végrendelkezését, hogy temetése anyilvánosság teljes kizárásával történjék, nemlehetérvényesíteni, mert a rendelkezését annak idején mint magánember tette, viszont most, mint az ország miniszterelnöke halt meg, s ahhoz illő temetésben kell részesülnie. Át kellett hidalni továbbá azt a nehézséget, amelyet az öngyilkosság ténye jelentett az egy- § házi szertartással történő temetés tekintetében. [...]

A szó igazi értelmében —. búcsúlevélnek csak a feleségéhez és a kormányzóhoz i
ntézett nevezhető. Ez utóbbihoz egy lemondólevél társult. Ezek a haláleset színhelyén, a hálószobában voltak találhatók. Teleki — levele fiához, Gézához, és befejezetlenül maradt levele Apor Gáborhoz nem tekinthetők a halálesettel közvetlen kapcsolat- ban lévőknek, bár nagyon fontosak annaka helyzetnek megvilá- gítása révén, amelyben a tragikus esemény bekövetkezett. Ez utóbbiak dolgozószobája íróasztalán voltak fellelhetők. Az Incze Péterhez írt levél, amelyben Teleki halála esetére rendel- kezett, nem tartozott ehhez az irategyütteshez: 1929-ben kelet- kezett, és azóta Incze magánál őrizte.[...] 

A magyar sajtó semmiféle búcsúlevélről nem tett mlítést, ellenben a kormány német nyelvű félhivatalos lapja, iPester Lloyd — nem lehetetlen, hogy éppen ködösítési szán- skkal — rövidesen hírt adott egy 1929-ből keltezett, halála ese- in felbontandó Teleki-levélről, amelynek tartalma a lap sze- fot skarakterisztikus módon világítja meg Teleki egyénisé- Bt". Ebben a csak vázlatosan ismertetett, furcsa, mindenkivel szemben ingerült kiábrándultságot tükröző levélben, amelyet annak idején barátjára, későbbi személyi titkárára, Incze Péterre bízott, arra utasítja őt, hogy rajta és a papon kívülsenkit seengedjenrészt venni temetésén. Eza sajtóközlemény feltétle- nül alkalmas lehetett annak a beállításnak alátámasztására, hogy régóta lelki beteg volt.