1920 - Magyar életkezdés a Felvidéken

Háromrészes sorozatunkban megvizsgáljuk, hogyan kezdődött 1920 táján az utódállamokba került magyarok új élete. Ezt a témát is bőven átpolitizálta a múlt, és ennek a történetcsokornak megvizsgálása is tartogat bőven meglepetéseket. A Csehszlovákiában történtek felidézésben nagyrészt Borsody István cikkei segítenek

A Felvidékre először betörő kb. 4500 fős cseh hadsereget a Heltai Viktor-féle tengerészkülönítmény meg- és kiverte 1918. október végén. Különböző taktikai- és kényszermegfontolások után, egyébként számtalan nemzetközi tiltakozást bejelentve, a Károlyi-kormány tárgyalni kezdett a csehekkel. Ennek eredménye lett a Jászi-Hodzsa vonal, amely gyakorlatilag a későbbi első bécsi döntési határvonalnak felelt meg, Pozsonnyal és egész Kárpátaljával a magyar oldalon. Így csak sokkal később, 1919. január végén (amikor például a román hadsereg már régen elfoglalta egész Erdélyt) kezdődött meg a tisztán magyarlakta területeken az új hatalom megjelenése, és csak július 24-én fejezték be a megszállást. 

A csehszlovák hatalom azonnal represszíven lépett fel : a tisztségviselőket, akik jogilag teljesen kézenfekvő hivatkozással, hogy a békeszerződés megkötéséig állampolgárságuk és szolgálati jogviszonyuk tisztázatlan, így esküt nem tesznek, azonnali hatállyal elbocsátotta, ha nyugdíjas volt, nyugdíját nem folyósította. Az összes magyar helyi önkormányzati szervet felszámolta, városokat községekké minősített vissza (csak Pozsony, Kassa, Ungvár és Munkács maradt rendezett tanácsú város). A magyar pénz beváltását lerontották (jellemző módon az osztrák pénzét nem !). Vagyontárgyakat, földbirtokokat sajátítottak ki.A forradalmi nemzetgyűlés munkájában csak csehek és szlovákok vettek részt, a többi nemzetiség nem.E forradalmi nemzetgyűlés 1920. áprilisáig működött, majd választásokat írtak ki. Itt már a későbbiekben ismert módon nemzetiségi elv szerint húzták meg a határokat, egy szlovák mandátumhoz 20.000 egy magyar mandátumhoz 28.000 elvi szavazat kellett a választásokon. A nemzetiségi hovatartozást az 1919. augusztus 21-i félhivatalos népszámlálás alapján döntötték el, ez közel 30%-al kevesebb magyar nemzetiségűt írt össze, mint az 1910-es utolsó magyar népszámlálás.

Teljesen érthető ezek után, ha a magyar kisebbség politikai képviselőinek nem volt egyszerű a követendő taktika mellett döntést hozni. A Bach-korszak mintájára először passzivitásban gondolkodtak, azonban ez jogi és politikai akadályok miatt nem lehetett sikeres. Így a választáson magyar-német nemzeti és szociáldemokrata pártok indultak, ezek ekkor még szövetségeseknek számítottak. A nemzeti pártok 7, a szociáldemokraták 4 mandátumhoz jutottak az első csehszlovák nemzetgyűlésben.

Az előbb ismertetett időszak hangulatát minden különösebb kiegészítés nélkül tökéletesen visszaadja a nemzeti párt két képviselőjének felszólalása. Előbb dr. Körmendy-Ékes Lajos 1920. június 2-án az alábbi deklarációt olvasta fel a prágai parlamentben, amelynek cseh és német nyelvű jegyzeteit lefordítottuk, a korabeli helyesírást megtartottuk.

Tisztelt hölgyeim és uraim! a csehszlovák magyar és német, keresztény és kisgazda párt képviselöi nevében van szerencsém a következö elvi jelentőségü deklaratiót elöterjeszteni:

Azt a tényt, hogy az ugynevezett Czehszlovák államba belekényszeritett magyar területek lakossága a nemzetgyülési választásokban résztvett, a cseh állam egyes politikusai és a sajtó egy része alkalmul használák annak megállapitására, hogy a Szlovenskónak elnevezett terület magyarsága és németsége a maga jószántából, vagy legalább is az adott helyzetet jogilag is ervényesnek elismerve és abban megnyugodva foglal helyet a csehszlovák nemzetgyülésen és ezzel megerösiti az entente allamok megbizottai és a cseh politikusok között létrejött szerzödésnek azon állitását, hogy a csehszlovák állam, a területén élö népek akaaratából jött létre. (Taps.)

Meg kell állapitanunk, hogy a tényeknek ilyen, a külföldi közvélemény megtévesztését célzó beállitása, a valót nem fedi.

A területi hovatartozandóság kérdé sében nemcsak a magyarság és a német ség, de maga a szlovák nép sem lett meg kérdezve és így nem is nyilatkozhatott. (A magyar képviselők helyeselnek) Az igazság az, hogy Felsömagyarországnak katonai lag védtelen területét a cseh csapatok megszállották, és annak lakosságát a bosszu politikája - mint figurákat a sakk táblán - eröszakosan áttolta egy uj államalakulat keretébe. (Egy hang: már régen ezt akartuk)

A választásokban való részvétel azért nem volt elkerülhetö, mert egyrészt a törvény a szavazást érzékeny büntetések terhe alatt kötelezönek mondotta ki, másrészt, mert a szabadságától teljesen megfosztott, közel másfél év óta állandóan sanyargatott és a sajtószabadságnak vala mint általában a véleménynyilvánitás szabadságának elkobozása által még a panaszemelés lehetöségétöl is elzárt (A magyar képviselők helyeselnek) magyarság és németség egyedül így, ezen az uton vélte biztosithatni a maga számára a lehetö séget arra, hogy a vele elkövetett példátlanul súlyos nemzetközi igazságtalanságokkal, a közjogi és magánjogi jogfosztásoknak ellene alkalmazott egész rendszerével szemben, tiltakozó szavát messzehangzóan felemelhesse. (Taps.)

Nyiltan a világ elé kell tárnunk, hogy az egyoldalu nemzetiségi hozzátartozás alapján, önkinevezéssel létesitett, magát nemzetgyülésnek nevezett politikai csoport alkotta választási törvény sulyos büntetésekkel sankcionált "választási szabadságának" . . . (Hangzavar, bekiabálások)

Elnök (csenget): Kérem, hogy a szónokot ne szakítsák félbe, tessék folytatni !

dr. Ékes Körmendy (folytatja): . . . valóságos arculcsapása az, hogy a Magyarorszagtól elszakitott területek lakossaga statárium, katonai diktatura és cenzura szigora alatt volt kénytelen választani; továbbá meg kell bélyegeznünk, hogy a politikai hatóságok még ezt a "választási szabadságot" is tömeges politikai letartóztatásokkal korlátozni és az ekként alkalmazott megfélemlités utján magát a választási eredményt is befolyásolni igyekeztek. (A magyar képviselők helyeselnek).

A választások eredménye ilyen elözmények miatt és azért sem tükrözi vissza a valódi nemzeti eröviszonyokat, mert a magyarság és németség lakta területeken a cseh katonaság tizezrei, továbbá a cseh közalkalmazottaknak és a mesterségesen odatelepitett egyéb személyeknek és mindezek hozzátartozóinak nagy tömegei is leszavaztak, s végül mert a választókerületek tudatosan ugy lettek kikerekitve, hogy a magyar és német kerületekben egy-egy képviselö illetve senátor megválasztásához csaknem kétszer annyi szavazat volt szükséges mint a többi kerületekben. Igy történhetett, hogy a magyarság és németség nem nyerte el még azt a képviseletet sem, amely öt számarányánál fogva a reá nézve hátrányos választási törvény és kerületi beosztás szerint is megillette volna.

Ha már kénytelenek vagyunk az entente hatalmak által reánk kényszeritett kemény sorsot türni, viselni fogjuk azt Istenbe helyezett bizalommal, teljesiteni fogjuk minden nehézségek és veszélyek dacara elvállalt kötelességeinket, de arra soha sem leszünk kaphatók, hogy a velünk szemben elkövetett jogtalanságokban - bár hallgatag is - megnyugodjunk.

A magyarságnak és németségnek a keresztény-sociális és kisgazdapárt képviselöi legelsö kötelességünknek ismerjük az egész világ élő lelkiismeretét felhivni arra, hogy mi, akaratunk ellenére, erősza kosan lettünk a magyar nemzet testéböl kitépve és az ezeréves Magyarországnak ideálisan egységes területéböl eröszakkal lettünk kiszakitva; ittlétünk tehát távolról sem e népjogellenes ténynek jogi elismerése, de élö és állandó ünepélyes tiltakozás e rólunk-nélkülünk való, embertelenül igazságtalan rendelkezés ellen.

Tiltakozunk az ellen is, hogy a cseh államhatalom a politikai élet legföbb megnyilvánulását, a nemzetgyülési választásokat, a Magyarországtól eröszakosan elszakitott területeken is foganatositotta akkor, amidön azoknak hovatartozandósága még jogszerüen el nem döntetett.

Parlamenti kötelességünk az idegen keretek közé szoritott és ott súlyos elnyomás alatt szorongatott egy milliónál nagyobb számu magyarságnak és a hasonló sorsban élö német testvéreinknek törvényes eszközökkel való, de megalkuvást nem ismerö elszánt védelme mindazon idöpontig, amig eljön a népek között a belátás és megértés órája (Bekiabálások: Éljen! Kun Béla!) és amikor mindenki szemében igazság lesz, hogy a magyar volt talán az egyetlen a világháboru versengöi között, aki gyözni is anélkül akart, hogy mástól valamit elvegyen és aki csupán a saját puszta létéért és adott szó szentsége alapjan nemzeti becsületéért küzdött. (Sok hang egyszerre. Bekiabálások. Az elnök csenget. Német nyelvű bekiabálás: "Magyar disznó" azt mondta ! Ez botrány ! Szűnni nem akaró zaj.)

Elnök (csenget): Kérem a frakcióvezető helyettest, menjen a helyére. Kérem a szónokot, hogy folytassa.

Körmendy-Ékes (folytatja): Ha mások bünei miatt mindent elvesztettünk is, a becsületünk megmaradt, (A magyar képviselők helyeselnek) és éppen ez kötelez bennünket annak világos és határozott kijelentésére, hogy önrendelkezési jogunkat soha és semmiképen fel nem adjuk, (A magyar képviselők helyeselnek) azt fenntartjuk, követeljük. (Éljen! Taps. Zaj.) 

Körmendy-Ékest később kiutasították Csehszlovákiából is, Veszprém megye főispánja lett.

Dr. Szent-Ivány József a költségvetési beszédének végén ezeket mondta 1920. szeptember 24-én:

Kép innen

A nyní dovolte, abych učinil projev, co se týče našeho politického umístění. Po budapeštské ratifikaci trianonského míru přichází naše zdejší politika k nové stanici. Dříve však, nežli bych se zabýval touto otázkou, považuji za nutné, abych své zásadní stanovisko objasnil. Nikdy neuznáme, že národní shromáždění oklestěného Maďarska bylo samo oprávněno k ratifikaci míru. Lid, žijící v částech země, násilně vytržených z těla Maďarska, ten lid, který vržen byl za obět libovůli zaslepené moci, usurpatorské moci, jest v prvé řadě oprávněn rozhodovati nad svým osudem. My k tomuto míru jsme nikdy nesvolili a nikdy tak neučiníme. Byli jsme oloupeni o svá nejobecnější lidská práva a nikdy nezřekneme se řízení svého osudu. Když objasňuji to, jako naše zásadní stanovisko, chci posouditi situaci naši i prakticky. Dnes jsme v důsledku silnější moci, než jest naše, občany republiky. Na tomto území jest nutno zajistiti naši existenci. Chci a budu hledati, jak bylo by možno tímto reálním smýšlením nalézti poctivé cesty sebeochrany. Vy, kteří máte této doby - avšak jen proti nám - moc v ruce, upíráte nám všechny předpoklady našeho národního bytí a naší svobody, já přes to pokusím se parlamentními prostředky dosáhnouti cíle a zajistiti svobodu a bezpodmínečnou rovnoprávnost Maďarů. Vy šlapete po naší národní cti, ale já přes to pokusím se, maje v úctě vaše národní city, získati vaše uznání. Buďte však připraveni na to, že když toto všechno znemožníte a budete pokračovati v dosavadní politice své, že nebudeme vybíraví ve volbě zbraní. (Výkřiky.)

És most engedjék meg, hogy szóljak politikai helyzetünkről. A trianoni béke budapesti ratifikációjával a mi politikánk új helyzethez ért. Mivel korábban foglalkoztunk már a kérdéssel, szükségesnek tartom elmondani határozott véleményemet. Sohasem fogjuk elismerni, hogy Csonka-Magyarország nemzetgyűlése egyedül jogosult volt a ratifikálásra. Az erőszakkal, önkényes hatalommal áldozatként odadobott embereket illeti meg a jog dönteni saját sorsukról. Mi ehhez a békéhez semmikor sem adtuk hozzájárulásunkat és semmikor sem fogunk sorsunk intézéséről lemondani. Midőn ezt az elvi álláspontunkat leszögezem, gyakorlati alapon is meg kívánom bírálni helyzetünket. Mi ma egy nálunknál erősebb hatalom folytán a csehszlovák köztársaság polgárai vagyunk. Ezen a területen kell biztosítani létezésünket. Keresni akarom és fogom, miként lehet ezzel a reális gondolkodással megtalálni az önvédelem tisztességes útjait. Önöknek az idő ereje a kezükben van, ami csak ellenünk dolgozik. Letagadhatják igényünket a nemzeti léthez és szabadsághoz. Megpróbálok használni minden parlamenti eszközt azért, hogy biztosítsák a magyarok feltétlen szabadságát és egyenlőségét. Önök eltaposták a nemzeti tisztességünket, de ezekután is megpróbálom elismerni nemzeti érzéseiket és igényeiket. Viszont készen állunk arra, hogyha ez a politika a jövőben nem lesz kivitelezhető, akkor nem leszünk válogatósak eszközeinkben. (Kiáltozások)