Das Interessante Blatt, 1924. szeptember 11.
Der Genöarm als SittenkommWr.
Im fashionablen «Mischen B a deorte Balatonfüred am Plattensee mißt ein inspizierender Gendarm das ihm zu k « rz sch e in en d e
Badekleid einer Dame, um festzustellen, ob es den polizeilichen Vorschriften noch entspricht. (S. S. 5.)
Der Gendarm alsSittenrichterrJmBadeorteBalaton.
füred am Plattensee wird eine Dame, deren Bade
kostüm nach den polizeilichen Borschristen zu kurz ist. aus
dem Bade entfernt. (Siehe Titelbild und Seite 5.)
Csendorségi Lapok, 1925. január 1.
A csendor mint erénycsosz.
Ez alatt a cím alatt a Bécsben megjeleno Das Interessante Blatt" címu képes hetilap 1924.évi 37. számában az itt látható két képet közölte:
az egyiket a címlapon, a másikat a lan belsejé
ben. A képeket szószerint a következo szöveggel
kisérte:
Magyarországon, úgy mint Franciaország
ban a hölgyek fürdoruháját illetoleg hirtelen fel
éledt az erkölcsösség, jólíehet ettol még a külön
ben oly szemérmes Anglia és Amerika is megki
méltettek, Rendori rendelkezések pontosan elo
írják a fürdozo hölgyek fürdonadrágjának hosz
szát. Ez Balatonfüreden, az ismert! magyar fürdo
helyen mindenféle mulatságos jelenetre vezetett.
Cimképünk azt a rendkívül kínos hivatalos eljá
rást mutatja be, mikor egy csendor egy hölgy
fürdoruháját a legpontosabban leméri és mivet
az igen rövid, szép viselojét a fürdo strandjáról
eltávolítja, felöltözfetteti és személyi adatainak
megállapítása végett a legközelebbi kapitányságra
viszi. Természetes, hogy ezek a rendszabályok sok
derültséget keltettek, de sok bosszúságot is okoz
tak, ami a magyar fürdohelyek látogatottságának
aligha van elonyére."
Nem tudjuk, hogy bosszankodjunk vagy nevessünk-e mindezeken? Ha a hivatalos vizsgálat
nem is állapította volna meg, akkor sem kellene
bizonyítgatnunk, hogy a bécsi lapban emlí
tett. vagy abhoz hasonló rendszabályok Magyar
ország egyetlen helyén sem voltak kiadva.
a csendor tehát sehol és semmiképen sem jöhetett
abba a nevetséges helyzetbe, hogy hölgyek fürdo
nadrágjait méregessé vagy hogy valakit azért, mert
úszónadrágja rövid, fürdoruhában elovezessen.
Mi. akik mindezekkel tisztában vagy unk, legfeljebb elmosolyodunk annak nauivitásán, aki ezt
a kacsát elhitetni igyekszik, de nem szabad el
felednünk, hogy ennek a tekintélyes képes lap
nak a világ minden részében sok ezer laikus
olvasója van, kik között bizonyára szép számmal
akadtak olyanok. akik ezeket a színpadias hir
állítása képeket komolyan vették és na hozzájuk
fuzött magyarázatot elhitték.
Nem vagyunk hivatva arra hogy a magyar
közigazgatás vagy a magyar fürdök jó hírnevét
ilyen naivitásokkal szemben amegvédelmezzük. de
már a magyar csendor nevetségessé tételét szó nélkül nem hagyhatjuk.
Kétségtelen, hogy a közölt képek eredeti
fényképfelvételek reprodukciói, at felvételek azombanban nem Balatonfüreden készültek. tehát ket
eset lehetséges. Vaury külföldön készültek ezek a
képek, azzal az átlátszó célzattal, hogy a magyar fürdoöhelyeket ilyen tisztésségesnek sehogy sem nevezbeto módon kompromittálják, vbagy pedig ittho vett reá egy jókedvü fúrdózó társaság egy tapasztalatlan, fiatal csendort, hogy magát tréfából ezekben a kitalált helyzetekben lefényképeznt
vnggenlje És ot képekkel azatán valaki visszaélt.
Akárbogy történt vs a dolog, a magyar csend
örség jó hírneve okvetlen megköveteli, hogy a való tényállás kideríttessék, nyért felkérjük olvasóinkat, hogy ha valaki e felvételek történetet
vagy na képeken szereplo szegnélyek valamelyiket
ianeri, azt velünk közölni szíveskedjék.
Csendorségi Lapok, 1925. május 15
A mult ér augusztus 90-án egy pestmegyei
község melletti kis folyócskátan, egy budapesti
társaság fürdozött. Ez a társaság reú wett egi
helyi szolgálatban éppen arra portyázott fiatal
csendort arra, hogy magát egy akkor kitalált és
mesterségesen beállítatt helyzetben lefényképezni
engedje. A képnek — melyeket f. évi 1. számunk
ban , 4 csendor mint erénycsoszo cím alatt közöl.
tünk — a fényképezo uiságíró révén külföldre I-r
rültek, annak dokumentálására, hogy milyen bru
tálisan bánik rl a magyar csendorség a fürdo
vendégekkel — Balatonfüreden. Az ügy illetékes
helyre került; a Telliismeretlen és nagyon ís át
látszó hátteru tréfa" szereploi megkapják, amit
megérdemelnek; az eset tehát minket ebbol a
szempontból tovább nem érdeket. De tanulhatunk
belole. Mindenekelott azt. hogy a szolgálatban
álló csendor nem való a fényképezogép elé. Nem,
azért, mintha a csendorség bármilyen szolgálati eljárása a nyilvánosságot vagy a megöröükítést
nem tűrné: hanem azért, mert a nagyképű szi nészi pózokban rejlo komolytalanság sehogy sem
állik a csendor szolgálatának komolyságához. Aki
fényképet akar maaáról csináltatni. ám tegye
meg szolgálaton kívül, akkor könnyebb is harál.
súgjas arent vii, mint kalapban és szyeógyi
4 másik tanulság pedig az, bagy a csendor igy sem lehet elég bizalmatlan azokkal szembeni akiket nem ismer, mert semmivel sem élnek eaz azemberek oly könnyen, mint a mások jóhíszeműségéért, A mi csendorünket például azzat vették rá a fényképezésre, hogy a képeket egy Magyarország javára indítandó prortaganda céljaból fogják felhasználni és azokkal a magyarság seátjánt
erkölesíiségét fogják a külföldnek bemutatni. Mikar aztán a képek készen voltak, nevetséggé tettek minket velük a külföld elott. Jó tehát addig résen lenni, mert nem mindenki magyar, aki magyarul beszél.
Magyarság, 1932. szeptember 4.
Csendorségi Lapok, 1932. szeptember 15.
Csendorségi Lapok, 1932. október 1.
Finom história.
Egy angol lapban megjelent fényképet közöltünk a mult számunkban. Azt ábrázolta, hogy egy
magyar csendor Siófokon elovezet két hölgyet, mert
a fürdoruhájukat nem találta elég erkölcsösnek.
Hadd mondjuk el ennek a fényképnek a tör
ténetét.
Grósz Bernát fotóriporter az elmult nyáron
Siófokon tartózkodott. Többek között egy angol lap
vállalat részére is fényképeket szállítván, szeretett
volna Siófokról is elhelyezni valamit a lapjában. De
mit? Javában töprengett és portyázott felajzott
masinájával a strandon, amikor egyszerre — óh,
Gondviselés! — csendor jelent meg a látóhatáron.
Petrák Miklós örmester bajtársunk közeledett fürdo
ügyeleti szolgálatban.
Grósz mesternek mentoötlete támadt. Le fog
fényképezni az angoloknak egy magyar csendori
brutalitást. Legalább megtátja a külföld, mi minden
lehetséges azon a Magyarországon. Hogy a csendor
nem hajlandó az o kedvéért botrányt rendezni?
Ugyan kérem, ki fog ilyen csekélységeken fenn
akadni ma, a fototechnika századában?
Grósz Bernát úr odalépett két fürdoruhás
hölgyhöz, akiknek a fürdöruháját még Siófokon is
elég liberálisnak találta. Közölte velük zseniális tervét
s felkérta oket, sétáljanak a csendor mögött 8 amikor
a fényképezogép elé érnek, lépjenek hirtelen kétoldalt
melléje, mintha elozni akarnák. A pillanat alatt,
amíg egy vonalban lesznek a csendorrel, o le fogja
öket hátulról fényképezni.
Így is történt. Petrák ormester a második fordulónál két hölgyet hallott maga mögött beszél
getni. Élénkebben haladtak, mint o s annyira el voltak merülve a beszélgetésbe, hogy talán észre sem
vették ot, csak az utolsó pillanatban váltak széjjel,
hogy megelozzék. Egy kissé mintha meg is lökték
volna a karját, Grósz úr pedig, gyakorlott fotográfus létére, nagyszeruen eltalálta a másodpercnek
azt a századrészét, amikor a pillanatzár kiváltóját
meg kellett nyomnia.
A vállalkozó szellemu hölgyek egyike Neumann
Regina budapesti kisasszony volt, a másiknak a ne
vét. nem sikerült megállapítani. Kikérdezése alkal
mával a kisasszony beismerte, hogy az egész csak
úgynevezett , trükkfelvétel" volt s arról a csendor
nek egyáltalán nem volt tudomása. Beismerte, hogy
öt soha csendor elo nem vezette, egyébként pedig
hivatalosan is megállapítást nyert, hogy Siófokon
sem az idén, sem pedig tavaly fürdoruha miatt
nem hogy elovezetés, de még figyelmeztetés sem
történt.
Rólunk, magyarokról az utolsó tíz esztendoben
annyi hazugságot terjesztettek külföldön, hogy azok
között ez a legújabb siófoki hazugságocska már
igazán semmiséggé törpül. Túlságosan veszélyesnek
sem tartjuk, mert bizonyos, hogy legalább kétszer
annyi angol helyeselt a csendornek, mint ahány a be
kísért hölgyeken sajnálkozott. Közerkölcseinket sem
féltjük a fürdoruhától. Ha, rajtunk állana, megenged
nok, hogy mindenki addig vetközodjék, amíg az
ízlése, jobban mondva, az izléstelensége megengedi.
A közündor, amelyet így lehetne a leghamarább
felébreszteni, hatásosabb lenne minden erkölöss .
rendeletnél. Nem foghatja tehát senki reánk, hogy
ósdi, ásatag elvek beszélnek belolünk és hogy ma
radi ellenségei vagyunk a modern higiéniává elolé
pett közpucérságnak. Egyet azonban mégsem ér
tünk. Mit akart Grósz Bernát úr elérni ezzel a
felvétellel?
Ha öt vagy tíz sillinget akart vele keresni,
máris belátjuk, hogy ebbe nem lehet beleszólásunk.
Az üzlet — üzlet. Ma, amikor világnézetté emelték
az élet minden erkölcsi és anyagi javainak abból az
egyetlenegy szempontból való kettéosztását és érté
kelését, hogy lehet-e rajtuk keresni vagy sem, ak
kor igazán nem lenne életrevaló dolog akár csak egy
tízsillínges üzletrol is lemondani, csak azért, mert
akadhat valaki, aki nem fog miatta kezet az
emberrel.
De az is lehet, hogy Grósz úr valóban kevesli
a kilencvenötszázalékos meztelenséget, amit Siófo
kon látni lehet és az angol közvélemény útján akart
nyomást gyakorolni a magyar kormányra minden
nemu közszemérem sürgos hatályon kívül helyezése
érdekében. Értésünkre kívánta adni, hogy Magyar
országnak nincs helye addig a kultúrnemzetek sorá
ban, amíg Schwarczné nem mutogathatja azt a test
részét, amelyiket akarja. Ebben az esetben is élén
ken helyeselünk. Valóban hallatlan korlátozása ez a
Schwarczné emberi méltóságának. Bezzeg ÁAngliá
ban! Ott, ugyebár, a ladyk már fügefalevelet is
csak télen viselnek, a gentleman pedig, ha nagyon
elegánsan akar egy fürdohelyen vacsorázni, este ís
legfeljebb zoknit vesz és cilindert. Tökéletesen iga
zat adunk Grósz úrnak: hol vagyunk mi ettol —
még Siófokon is!
Lehetséges aztán még egy harmadik eset is:
Grósz úrnak nem volt más célja, mint rossz hírét
kelteni Magyarországnak. Ha Így van, ügyesen csinálta: nincs paragrafus, amit ráhúzhatnánk. Kár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése