Kaba

S ha elbeszéli úgy, amint

Megértük ezeket mi mind:

Akad-e majd,

Ki ennyi bajt

Higgyen, hogy ez történet?

És e beszédet nem veszi

Egy őrült, rémülésteli,

Zavart ész meséjének

Petőfi: Szörnyű idő

1919. áprilisban, mialatt az Entzbruderek az ország nyugati végén gyilkolták a gyermekeket, az ország (akkori) közepén a román katonaság rendez irgalmatlan vérfürdőt.

Az 1928-ban még ismeretlen személyazonosságú Bertalan Sándor.

Hogy milyen események színhelye volt Kaba, hiteles részletességgel ma sem tudjuk. A korabeli lapokban az eseményekről semmilyen tudósítás nincs. Gonda Ferenc pontosabban nem említett helytörténeti munkája szerint a 26-ra virradó éjjelen csata fejlődött ki a magyar és a román hadsereg között, reggelre a románok a  települést elfoglalták.
Az utána következő, történészi hitelességű bizonyosságot már csak az anyakönyvek adják.

Sarkadi László földműves, Vass Lajos kisbirtokos, Vass Lajosné, Balogh József káplán, Böszörményi Róza tanítőnő, Juhász Lajos földműves 

Böszörményi Róza a messzi Nagyharsányból került ide 1911-ben.

 

I. Nagy Sándor földműves, Rosenfeld Ábris asztalos, Káhám Ábrahám talmudista, Balla Antalné, Palotai Ferenc földműves, Palotai Ferencné

Purcsin József földműves, Sarkadi János földműves, Tőzsér Eszter, Balogh Lajosné, Kun Sándor kertész, Krusvics Gyula kertész