Kik még?

Előző posztunk közzététele után bukkantuk egy Wikipedia szócikkre, valamint a hivatkozásra amely egészen biztosan részben helyesen felsorolja a niederdorf-villabossai foglyok nevét. Ez alapján még egy személyt sikerült is azonosítani.

1. dr. Hlatky Endre,
2. Király Gyula csendőrezredes
3. ifj. Horthy Miklós
4. Igmándy-Hegyessy Géza
5. Kállay Miklós
6. báró Schell Péter
7. Kánya Kálmán (szerintünk)

Király Gyula 1944-ben

Király Gyula brazílai bevándorlási kártyája

A hiányzók tehát :
- Ginzery Sándor tüzérezredes
- Hatz József őrnagy
- Hatz Sámuel, H. József apja
- Ónody Dezső, ifj, Horthy Miklós titkára

Kánya Kálmán

Több kérdés érkezett, hogy valóban Kánya Kálmán látható-e ezen a képen, amelyet Mauthausenben - hittük eddig, de nem, Niederdorf-Villabassa községben a Praggs szállóban - fényképeztek amerikai katonák, és a youtube-on valamint a criticalpast.com-on látható.

Nos, groteszk is lenne, ha a változó múltnak egy megváltozott darabja visszaváltozna, így számunkra továbbra is úgy tűnik, hogy ő van a képen.

Kánya Kálmán 1942-ben nyugdíjba ment, ez alkalommal a Tolnai Világlapja közölt méltatást, és egy láthatóan nem 1942-es fényképpel (valószínűleg a külügyminiszteri kinevezési képével) búcsúzott tőle. Ugyanebben a lapban 1943 februárjában van róla egy aktuális kép egy emlékvacsorán, amin csak a fejformája látszik, a kép is, a nyomtatás is elmosódott. Van róla azonban mozgókép, a Magyar Világhíradó 993-as számában.

Ez sem segít sokat, tehát lássuk az érveket, ellenérveket.

Mi szól az ellen, hogy Kánya Kálmán látható a képen :

• Első és legfontosabb írásként a fellelhető halotti anyakönyvi kivonata, amelynek másolata a familysearch.org-on is megtekinthető:
  
  
  
  
  
  
  A bejegyzés azonban egy írásbeli bejelentésre hivatkozik név nélkül, így a pontos ellenőrizhetősége kétséges. A visszaemlékezések szerint a Sziklakórházban halt (volna) meg, amely valóban az első kerületi anyakönyvi hivatalhoz tartozik.
• Sok megbízható(nak tűnő) tanú visszaemlékezik arra, hogy látta a Sziklakórházban, ápolták is, és tanúi voltak halálának. Dobai Miklós például így ír :
  
  
  Élete vége felé egészsége egyre romlott. Súlyos vesebaj gyötörte, mint egykor Gömbös Gyulát. Még hivatali idejében, sokszor órákig görcsökben fetrengett a dolgozószobában felállított kanapén, majd a görcsök elmúltával visszaült íróasztalához, s dolgozott tovább. Idővel kórházi ápolásra szorult, ami a front közeledtével egyre nehezebbé vált. A nyilas hatalomátvétel után letartóztatták, Sopronkőhidára került, ahonnan már csak meghalni engedték haza. Budapest ostromát a Budán lévő Szikla-kórházában vészelte át, ott is halt meg, a Budai vár eleste után 1945. február 28-án. A szovjet megszállást lényegében nem élte meg. Eltűnt a magyar közélet egéről, melyet sokáig üstökösként világított be, ahogy eltűnt az élete során összegyűjtött – sokak szerint mesés – vagyona is. Sírja, nyughelye ismeretlen.
  
  Korecz Katalin gróf Andrássy Ilonáról :
  
  
  A grófnő mesélte annak idején kolléganőinek Budapest 1944 – 1945-ös ostroma idejéről a következőt: „A ’halott’ felült. Erre az egyik beosztottja: ’Intéző testvér, a hulla inni kér!’ ’Hát akkor adjon neki’ – mondta Ilona.” A beteg kapott inni és nem sokkal azután meghalt. A leírt szituáció igen jellemző volt a kórházban uralkodó állapotokra, illetve a grófnő talpraesett, közvetlen stílusára is. Szintén Andrássy Ilona mesélte korábban Korecz Katalinnak, hogy Kánya Kálmán volt külügyminiszter (1933-38) a Sziklakórházban halt meg az ostrom után, 1945 februárjában. Ez a tény már korábban ismert volt számunkra visszaemlékezésekből, kontrollforrásként megerősítésre került.
  
  Persze vannak teljesen elképesztő, nyilvánvalóan valótlan "visszaemlékezések" is :
  
  
  Sok szidást kapott, mesélte anyánk, mert a rábízott Kánya Kálmán, a valamikori külügyminiszter, beszámíthatatlanná válva mindig pucérra vetkőzött, jött a főnővér, Horthy Istvánné ellenőrizni, s többször úgy találta a miniszter urat, anyaszült meztelen. Ezt már mosolyogva mesélte anyánk, hogy ő rávágott a külügyminiszter fenekére, és sokadszorra ismét felöltöztette.
  
  Horthy Istvánné, ahogy az közismert, 1944. október 17-től 1945 májusáig apósával tartózkodik német fogságban Weilheimben.
• Az emberi fül nagyon ritkán, szinte soha nem változik, és az kétségtelen : a két ember füle nem azonos típusú.
  
  
  
  

Lássuk azokat az érveket, amelyek inkább azt igazolják, hogy a képen valóban Kánya Kálmán lehet :

• Első és nem utolsósorban a feltűnő hasonlatosság.
• Kállay Miklós említi, hogy Sopronkőhídán még beszélt a súlyosan beteg Kánya Kálmánnal, "nagy elégtétel volt nekem amiket mondott". Kállay november 19-én hagyta el a török követséget, "két hétig" (tehát kb. dec. 2) a Margit körúti katonai fogházban volt, majd "egy este" onnan valószínűleg több napos úton Sopronkőhidára vitték. Számunkra nem tűnik életszerűnek, hogy egy súlyosan beteg ember pont azt a megoldást választja, hogy a két hadsereges ostromnak nekifeszülő városban akarjon meghalni, vagy épp gyógyulni. Külön kérdés, hogy a decembertől már záruló gyűrűn hogy engednek át egy súlyos beteg embert.
• Kállay az emlékirataiban valóban megemlíti mindazokat akikkel együtt raboskodott, például Igmándy-Hegyessy Gézát is, aki messziről fel is ismerhető a filmen. Igmándy a testőrség parancsnoka volt, tehát nem jelentéktelen ember. És az amerikaiak mégis őt nem, de ezt a másik személyt fontosnak tartották egy közelképre, ugyanúgy mint a miniszterelnököt, a belügyminisztert és a kormányzó fiát. Talán épp azért, mert halálhírét hallották?
  
• A filmen szereplő úr láthatóan beszélget magyarokkal és amerikaiakkal, tehát mind a két nyelvet valamilyen szinten ismernie kell - feltételezve hogy a magyar Schell Péterrel magyarul beszél, aki egyébként felvidéki birtokosként szlovákul is tudott. A közeli beszélgetést mutató egyik képen mintha azt mondaná a vélelmezett Kánya Schellnek: "Te tudod ezt? Igen igen."
  Tudomásunk szerint Kánya Kálmán az egyik - nyelvileg is - legképzettebb magyar diplomata volt, Barcza György külön meg is említi az amúgy elég csipkelődő hangulatú visszaemlékezéseiben, tehát semmilyen gondot nem okozhatott neki a nemzetközi társaságban kommunikálás.

Tehát ... mégis több dolgok vannak ...? Reméljük majd fény derül a titokra.

Jézus szíve

Van azért abban valami igazság, hogy talán előre lehetett - mondjuk úgy - érezni: a következő háború már más lesz, mint az eddigiek. A spanyol polgárháborúban már minden későbbről ismert elem megjelent, természetesen a baloldali történetírás minden ilyet kizárólagosan  a francóistákra tolt, megteremtve a mítoszt a jó köztársaságiakról és a rossz falangistákról. Azonban már 1936. július 28-án, alig tíz nappal azután hogy "Spanyolország fölött az ég felhőtlen" lett, amikor még alig indultak meg a harcok, a köztársaságiak egy olyan minősíthetetlen demonstratív cselekedetet vittek véghez, amely eleve lezárt minden esélyt bármilyen emberségre. A történteket José Francisco Guijarro írásaiból idézzük fel.

Ezen a napon ugyanis, filmfelvevővel és puskákkal felfegyverkezve köztársasági milicisták érkeztek a Getafében, az Angyalok dombján található Jézus Szíve szoborhoz. Ezt nem őrizte már senki, az öt fiatalt, aki az emlékműre vigyázott, már 23-án meggyilkolták. A milicisták tüzet nyitottak a szoborra, amelyet azonban csak minimális károsodás ért. Az akciót gondosan filmre vették. A baloldali történetírás az ilyen történeteket vagy elhallgatja, vagy legalább olyan lelkesedéssel próbálja tisztára mosni, mint ahogy a szélsőjobb szokta a nácikat. Ha anarchista forrást olvasunk, általában az a magyarázat: a buta vallásosság elleni demonstrációról van szó, azonban arra azért vannak más eszközök is. Másik érv szokott lenni a katolicizmus elleni demonstráció, ezt az érvet annullálja az a tény, hogy nem katolikus szimbólum, hanem Jézus egyházaktől független személye volt a célpont. (A Cerro de los Angelesen egyébként több katolikus templom is van). Egyáltalán a demonstráció teóriáját meg elmossa mindaz, ami később történt  a szoborral meg annak kapcsán: később dinamittal is megdobálták, az újságokban a "zavaró dolog eltüntetéséről" cikkeztek, Getafe tanácsa meg átnevezte a dombot Vörös Dombnak.

ABC, 1936.július 30. Új Spanyolország készül ! Az ABC ekkor még nem monarchista lap volt, mint ma.

Tehát, lehet különböző módokon mentegetni meg magyarázni ezt a dolgot, azonban a dolog filozófiai jelentése világos: most olyan játék következik, amelyben eleve elutasítunk mindent ami a krisztusi filozófiához köthető, sőt, ennek erőszakos elpusztítása a célunk. Egy bizonyos viszont: innentől teljesen felesleges azt keresni, hogy miért zúdult mindaz a szörnyűség Spanyolországra, ami a polgárháborúban és utána megtörtént. A magyarázat ott van a képen.

Bérek

Az előjegyzett család imenekült történetének írásakor épp nem jutott eszembe, hogy a statisztikai zsebkönyvön kívül például a Csendőrségi Lapok első világháború előtti számai is jó forrásértékkel bírnak a korabeli bérviszonyok értékeléséhez. Azonban lássunk most néhány korabeli "pályázatot" véletlenszerűen kiválasztva lapszámokból. Pontos képet alkothatunk azokról a bérviszonyokról, amelyek már kezdik megbecsülni a szellemi munkát, azonban a nagy felelősséget, figyelmet igénylő tevékenységeket is megfelelően díjazza. Egy irnoki állás a kézdivásárhelyi kir. törvényszéknel. Fizetés pótlékkal 1400 korona.. Lakpénz 300 kor. Magyar nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a. kézdivásárhelyi kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi május hó 1 . Egy hivatalszolgai állás a dévai kir. törvényszéknél. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pótlékka1 160 kor. Természetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban és írásban. Kérvények a dévai kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi május hó 28-ig. Egy irnoki állás a garamszentkereszti járásban. hezdo fizetés 1400 korona. Lakpénz 300 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai osztály. Barsmegye foispánjához czimzett kérvények Bars vármegye alispánjához 1907. évi junius hó 1. Egy irnoki állás a nyárádszeredai kir. járásbíróságnál. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 300 kor. Magyar nyelv szóban és irásban. Három havi próbaszolgálat. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a, marosvásárhelyi kir. törvényszék elnökéhez 1907. éví május hó 28 ·ig. Egy irnoki állás a csongrádi kir. járásbiróságnál. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 300 korona. Magyar nyelv szóban és irás ban. Három havi próbaszolgálat. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a szegedi kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi május hó 20-ig. Egy fogházfelügyeloi állás a veszprémi, esetleg más törvényszéki fogháznál. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 360 korona, esetleg természetbeni lakás. Magyar nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai osztály. Kérvények a györi kir. fougyéazséghez 1907. évi május hó 28-ig. Két szolgai állás az orsz. m. iparmuvészeti muzeumál. Fizetés pótlékkal 700 korona. Lakpénz 300 korona. Ruhailletmény 100 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Értékes tárgyakkal való bánásban jártásság_ Könyvköto, asztalos, komives mesterségben jártasság elonyt nyujt. A vallás- és kozoktatásügyi miniszterhez czímzett kérvények az orsz. m. iparmüvészeti muzeum igazgatóságához 1907. évi május hó 11-ig

A m. kir. államvasutak miskolczi üzletvezetoségénél 700 korona fizetéssel, 150- 300 korona lakpénzzel javadalmazott I. szolgai állások és pedig: 1. egy hivatalszolgai, 2. három állomásmálházói, 3. négy váltó ori, 4. hat pályaori. Vala.mennyi állással természetbeni egyenruházat. Az állomásmálházói s a váltó- és pályaori álláBok a végleges kinevezés elnyeréséig 1 korona 60 fillér napihénel javadalmazva. Feltételek: Magyar nyelv szóban és irásban. A. hívatalszolgai állás kivételével hat havi próbaszolgálat. Ezenkivül ad 2. a vasuti személy- és közbiztonsági szabályzat ismerete; ad :1. a váltóori szolgálatra vonatkozó utasítások ismerete; ad 4. a pálya jókarban tartásának és a pályaori utasitásnak ismerete. II. altiszti állások és pedig: 1. három pályafelvigyázói, 2. két álIomásfelvigyázói, :3. két rakfelvigyázói. Fizetés 1040 korona. Lakpénz 150-300 korona. Természetbeni egyenruházat. A végleges kinevezés eJnyeréséig a pályafelvigyázói állás 2 korona 40 fillér, az állomás- s rak felvigyázói állás pedig 2 korona napibérrel javadalmazva. ad. I. megfelelo ipari képzettseg (komuves, asztalos stb.) és pályafelvigyázói vizsga; . . ad 2. távirdai, forgalmi és kereskedelmI vizsga s fel· hatalmazás az önálló forgalmi szolgálatra; ad :3. kereskedelmi vizsga; A. katonaságtól közvetlenül, a szolgálat folytonosságának megszakitása nélkül  vasuti szolgálatba átlépő katonai altiszteknél véglegesítésuk alkalmával, a katonai szolgálatban töltött ido az alapszabályszerü utánfizetés havi részletekben teendo befizetése mellett, nyugdijjogositó idejükbe beszámíttatik. Egy írnoki állás a nagymihályi kir. járásbiróságnáL Fizetés pótlókkal 1400 korona. Lakpénz 300 korona, esetleg természetbeni lakás. Magyar nyelv szóban és irásban, tót nyelv bírása. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a sátoraljaujhelyí kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi julius hó 22 -ig. Egy írnoki állás a zsombolyai kir. járásbiróságná Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 300 korona Magyar nyelv szóban és írásban, német, szerb, esetleg román nyelv ismerete. Három havi próhaszolgálat. Kezelési teendokben való jártasságot tanusitó bírósági bizonyitvány. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a nagykikindt.ti kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi julius hó11 -ig. A tiszaháti járási vagy esetleg más írnoki állás Bereg vármegyénél. Kezdo fizetés 1400 korona. Lakpénz 360 korona._ Magyar nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai osztály. Hat havi próbaszolgálat. Bereg vármegye főispánjához czimzett kérvényék Bereg vármegye a,lispánjához 1907. évi augusztus hó l·ig. A m. kir. államvasutak szombathelyi üzletvezetőségnél 700 korona fizetéssel, 150- 300 korona lakpénzzel javadalmazott I. szolgai állások és pedig: 1. egy hivatalszolgai, 2. két áIlomásmálház6i, 8. egy vonatmálház6í, 4. egy váltóori. Valamennyi állással természetbeni egyenruházat, a vonatmálházói állással ezenkivül kilométerpénz is jár. Az álIomás- és vonatmálházói, továbbá a váltóori állások a végleges kinevezés elnyeréséig 1 korona 60 fillér napibérrel vannak javadalmazva. Feltételek; 11fagyar nyel v szóban és irásban. A hívatalszolgai állás kivételével hat havi prÓbaszoJgálat. Ezenkivül; ad :3. avasuti szeméJy- és közbiztonsági szabályzat ismerete ~ ad 3. a forgalmi utasítás vonatkezelésrol szóló határozványainak és a jelzési és vonatvezetoi utasitás ismerete; ad 4·. a váltóori szolgálatra vonatkozó utasitások ismerete. , II. altiszti állások és pedig; 1. állomásfelvigyázó gyakornoki. Fizetés 104·0 korona. Lal[pénz 150-300 korona. Természetbeni egyenruházat. A végleges kinevezés elnyeréséig ezen állás 2 korona napibérrel van javadalmazva_ Feltételek ; Magyar nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai vagy ezzel egyenértékü iskolai végzettség. Ily végzettség hiányában vasuti altiszti képesito vizsga_ Egy évi próbaszolgálat. Ezeken kivül; Távirdai, forgalmi és kereskedelmi vizsga s felhatalmazás az önálló forgalmi szolgálatra. Kérvények a m. kir. államvasutak szombathelyi üzletvezetoségéhez 1907. évi augusztus hó 1-ig. Egy hivatalszolgai állás a balassagyarmati kir. törvényszéknél. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz 280 korona, esetleg természetbeni lakás. Ruhailletmény 100 korona, esetleg természetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban és írásban. Kérvények a balassagyarmatikir. törvényszék elnökéhez 1909. óvi junius hó. 18-ig Egy írnoki állás a pancsovai kir. járásbiróságnál. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 320 kor. Magyar nyelv szóban és irásban, a német, román, tót és szerb nyelv birása kivánatos. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a. pancsovai kir. törvényszék elnökéhez 1909 junius hó 4-ig.

Zimándi Pius naplója, 1944

Horthy Miklósné nemsokára megjelenő naplója előtt is újonnan megjelent egy nagyon elolvasásra méltó kötet. Zimándi Pius 1956-os naplójának, a forradalom egyik legfontosabb forrásának méltó társa lesz a most közzétett 1944-es napló. Abszolút illeszkedik blogunk mottójához, szinte maga a változó múlt, számtalan korabeli napi esemény forrása, eddig ismeretlen dátumok meghatározásában egyedi segítség. A kötetet - amelyet kritikán aluli, személyneveket elíró, személyeket, dátumokat összekeverő-eltévesztő, koncepciózus értékítéletet kimondó lábjegyzetek sokasága terhel - mindenkinek érdemes elolvasni, Zimándi Pius nyelvi ereje és irodalmi tehetsége külön érték. Olvasás közben nagyon érdekes élményben lehet részünk, egy olyan "mozifilmet" fogunk látni, amelyben egyszerre lesznek jelenetek klasszikus 1945 előtti magyar filmekből, a nemzetközi- és nemzetiszocialista propagandafilmekből de a Tizedes meg a többiek-ből is.

Előjegyzett menekült

Láttuk már Zilahy Lajos Földönfutó városról szóló bejegyzésben, hogy hova érkezett a magyar középosztály amikor a vagonlakásokba kényszerült, de nem esett elég szó, hogy honnan is érkeztek a vagonokba üldözöttek. A MÁV levéltár szíves közreműködésével előkerült az említett bejegyzésben szereplő dédapám, Deák Kálmán teljes vasutas karrierje, amelyből tökéletesen meg fogjuk érteni, mi is volt a a belle époque, a boldog békeidő, milyen környezetből érkeztek ezek az emberek az előjegyzett menekült státusszal jelzett különböző várólistákra.

Deák Kálmán MÁV pecsétes igazolványa, 1921. A (családi) történet hőse 1879-ben született, A népiskolában négy osztályt végzett, csak magyarul beszélt. 1899-1902 között a "7. Pioneer Bataillon"-ban szolgálta katonaéveit, 1902. augusztus 24-én szerelt le őrvezetői rangban. 1903. május 15-én lépett a vasút szolgálatába, állomáshelyei a trianoni diktátumig jórészt a korabeli Krassó-Szörény vármegye területén voltak, váltóőr, majd 1909. október 3-tól távírász.,Érdekes lenne tudni, hogy idegennyelv-tudás híján hogy kommunikált ezen a német-horvát-románlakta vidéken. Gyermekei, az én nagyszülőm, tökéletesen beszéltek németül és románul is magyar anyanyelvük mellé. MÁV nyugdíjra 1903. december 1-vel lett jogosult. 1904. június 2-án nősült meg, öt gyerekéből három érte meg a felnőttkort. A legtanulságosabb eleme az iratpaksamétának a bérlista. 1903. május 15-december 23 között még nem kap fix fizetést, csak 1 korona 60 fillér (kb. 1600-1800 2015-ös forint) napidíjat. Ezután 500 korona (500-550.000 ft) évi fizetést kap, majd 1904. január 1-től ezt felemelik 700 koronára (700-750.000 ft), a nősülés után december 1-gyel ez 800 koronára emelkedik. Látjuk és értjük tehát a korabeli igyekezetet a nősülésre és családalapításra, ha egyszer ez közel dupla akkora jövedelmet hoz.  1908. május 1-én 900 koronára emelkedik a fizetés, és az addig kötelezően igénybevett szolgálati lakás helyett évi 200 korona albérleti hozzájárulást kap. Az emelkedés további üteme : 1912. május 1-én 1000 korona (1.500.000 ft), 1916. május 1-gyel 1100 korona. Egy mázsa búza átlagára ekkortájt 15-20, mázsa kukorica 9-12, egy kiló sertéshús, 1,50-1,60 korona, a tej literje tíz fillér volt. Egy bányamunkás körülbelül 5, egy kohómunkás 3 koronát kapott egy napra, nyugdíjjog nélkül. Összehasonlításul egyébként : egy körülbelül harmincéves magánbankhivatalnok ekkortájt havi 250 korona körül keresett.

Deák Kálmán bátyja, György az Almádi gőzös fedélzetén, belle époque-s nyaraláson, 1913. Ő 1899. október 5-én lépett MÁV szolgálatba, és a kép készítésének idején állomásfőnökként 1600 korona évi fizetésre és 250 korona lakbértámogatásra volt jogosult. Így tökéletesen érthető, miért is viselte büszkén a vasutasegyenruhát a hajókiránduláson is. Az Almádi gőzösről további képek itt.

Láthatjuk tehát, hogy mekkora törést jelent ennek az osztálynak Trianon, nem véletlenül szépültek meg az emlékek később. A család 1921. június 1-től december 17-ig vagonban lakik, hivatalos titulusuk ekkor lesz előjegyzett menekült, 1927-ig gyakorlatilag évente az új kinevezésekkel kénytelenek költözködni szerte az országban (Rákosszentmihály, Rákosrendező, Méntelek, Győrszentiván, Nyergesújfalu). Deák Kálmán ez idő alatt 960 aranykorona fizetést kap, ez 19.080.000 inflációs koronának felel meg. Utána nyugdíjba vonul (48 éves, a korabeli férfi átlagéletkor kb. ugyanennyi volt.) Valószínűleg e kis történetben szereplő személytelen számok eléggé jól megmutatják, miért is volt aranykor valóban az első világháború előtt időszak és megmutatják azt az anyagi erőfeszítést is, amellyel a húszas évek magyar társadalma, mintegy harmadik honalapítást végrehajtva megalapozta a trianoni csonka ország működését.

Rudolf Hitler

Eredetileg egy olyan poszt lett volna ebből, amely azon személyeknek brazil bevándorlókártyáiból mutatott volna be néhányat, akiknek jó okuk volt a menekülésre, de ezidáig mindösszesen egy kivégzett háborús bűnös egyik gyerekéről került elő egy ilyen kártya, másról nem. Azonban a Történelem nem úgy alakul sokszor, ahogy mi szeretnénk, és egy olyan kártyát mutatunk be, amely - mint mindig - a sokszoros, fokozott forrásellenőrzés  és a történelemoktatás, mint kultúránk egyik alaptudományának fontosságát mutatja be.

Istenigazából, hogy ezt a dokumentumot milyen körülmények között készítették valószínűleg lehetetlen kideríteni. Annyit lehet látni, hogy 1978 január 20-án állították ki, és a hivatalosság minden jellegét nélkülözi. Úgyhogy a legjobb talán, ha itt ez a történet le is zárul.